Csúszunk lefelé, csúszunk Kazahsztán felé! Ebben az eredményben oroszlánrésze van Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek. A kormányátalakítás idején gondoljon valaki rá is!

Én még emlékszem: Orbán Viktor két éve erős, sikeres, öntudatos, minden külföldi által irigyelt Magyarországot ígért, ha a nép őt választja. Őt választotta. Ennek ellenére most mit olvasok? Hogy az Európai Unióban már csak négy ország fejletlenebb nálunk. A lengyelek, a csehek, a szlovákok nagy tempóban húztak el mellettünk, de még a Szovjetunió által egykor megnyomorított balti államok közül is csak Lettország szorul mögénk. Egy ideig. Mert a trend az, hogy ők fejlődnek, mi pedig...

A sajtó, a politikai pártok, a közbeszéd persze nem ezt a gyalázatot harsogják. Fontosabb Gyurcsány létező-nemlétező szakdolgozata és az, hogy az előző kormányzat melyik emberét mivel vádolja meg éppen Orbán ügyészsége. Jól van ez így, magyarok? Hogy nemsokára úgy megyünk Szlovákiába vagy Romániába csodálkozni, ahogyan a hatvanas-hetvenes években mentünk Ausztriába és Nyugat-Németországba?

Csúszunk a béka segge alá! Ennek fényében persze érthető a magyar miniszterelnök és a népes kormányküldöttség útja Kazahsztánba. Új dimenziókat keresünk. Olyan térséget, ahol még menők lehetünk…

Nem tudom, hogyan élnek a kazahok. Lehet, hogy már nem lóval járnak és nem kumiszt isznak. A híradások szerint Orbán Viktor követendőnek tartja Kazahsztánt: „Magyarország nagyra értékeli azt a teljesítményt, amelyet az elmúlt húsz évben nyújtott Kazahsztán, a térség hosszabb távon is vezető és meghatározó állama. Szerinte Kazahsztán az élő cáfolata annak a közkeletű felfogásnak, amely szerint világgazdasági válság lenne. »Vannak a világnak olyan részei, amelyek válságban vannak, és vannak, amelyek nincsenek. Mi a világnak abból a részéből jöttünk, ahol válság van, abba a részébe, ahol nincs válság.«” (Idézet az Index tudósításából.)

Talán Matolcsy György a kék banán helyett már a kazah faggyút majszolja. Nekem azért Európa – válság ide, válság oda – mégis közelebb áll a szívemhez. Hiszen Kazahsztánt ma is a Kazah Kommunista Párt egykori elnöke vezeti. Kazahsztán olyan ország, ahol a szovjet idők óta, tehát immár több mint húsz éve egyszer sem tartottak tisztességes választásokat.

Csúszunk lefelé, csúszunk Kazahsztán felé! Ebben az eredményben oroszlánrésze van Orbán Viktor jobb kezének, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek. Most, amikor eljött a kormányátalakítás ideje, gondoljon valaki Matolcsyra is!

Matolcsy György és a növekedés

Varangyként lapul a hideg kő alatt,
bőrén nyák, és üveges a szeme,
várja, hogy jöjjön a nagy pillanat,
vár, mert nincsen más ötlete.

Mindent elrontott már, mi elrontható,
felélte jövőnket, s jelenünk szárnyát szegte,
e dermedtségben immár elhanyagolható,
volt-e egyáltalán valamire terve.

Fényes magyar jövőről papolt,
és nem terjed szét a honi éterben,
hogy hazudott, csalt, kufárkodott, rabolt
államilag, óriási tételben.

Sikere egy sincs, nem áll félre mégsem,
mint varangy a kő alatt várja a meleget,
bár semmit nem vetett, lesi hogy beérjen,
várja a világgazdasági lendületet.