HTML

Gébics

A gébics apró madár: főleg rovarokkal táplálkozik. Fölszúrja áldozatait a fák, bokrok töviseire, és nagy örömmel körülröpdösi őket.

Friss topikok

  • Éhesló: Nem. Elolvastam és gyengusnak tartom az alkotásodat. Erős mezőnyben kellett volna helyt állnod az ... (2018.11.16. 10:01) Egy elszabadult miniszterelnök monológja
  • rdos: Apróság és nyeltan-náculásnak tűnhet. Mégis. "Kell a bizottságba egy kommunikációért felelős sza... (2018.11.11. 05:09) A kórházi fertőzések és a korlátfa
  • maxval balcán bircaman: A utcán élés jövőjének elvétele pozitívum. (2018.10.17. 04:42) A gyász hava
  • Dread Naughty: @gébics: Naja, kis relativizálással minden pedofil is csak mezei, jó szextanár, esetleg később vél... (2018.10.15. 15:03) Az áfa nem tréfa
  • Zsezse60: ...reménykedjünk,hogy a gyerek még kinövi anya "jó" tanácsát! (2018.08.05. 12:35) Szocializáció

Címkék

"cigánybűnözés" (1) 15 (1) 1956 (6) 1956-os forradalom és szabadságharc (3) 1980 (1) 2. magyar hadsereg (2) 2006 (1) 2006-os események (1) 2014-es választások (1) 2018 (1) 2018. november (1) adók (3) ádvent (2) advent (1) agymosás (1) ajándék (1) akác (1) alcsúti (1) Aleppo (1) Alföld Egyesület (1) alkony (2) alkotás (1) alkotmány (1) Alkotmánybíróság (1) állam (1) állami ünnep (1) államosítás (1) állampárt (1) állampolgárok (1) Állatfarm (1) állatok (1) Álljon meg egy novellára (1) álom (3) álompár (1) álszentek (1) alvilág (1) amatőr (1) Amerika (1) amerikai-magyar kapcsolatok (1) anális szex (1) anya (1) anyák napja (2) apám (1) apó (1) apolitikus (1) április (1) április 11. (1) arborétum (1) árhullám (1) árvíz (2) átköltés (1) atomerőmű (1) augusztus 20. (1) Auschwitz (1) autógáz (1) autógyártás (1) autópályadíj (1) Az én kedvesem (1) A Tanú (1) bacon (1) Bajnai (1) Bajnai Gordon (3) Balog Zoltán (1) baloldal (1) baloldali értelmiség (1) bankok (2) Baranyi Ferenc (1) Bayer Zsolt (1) békemenet (1) Békemenet (5) belvárosi ingatlanok (1) bem (1) Benkő Dániel (1) bevándorlók (2) biciklizés (1) birkamenet (1) Birkamenet (1) Birtalan Ferenc (1) Bissau-Guinea (1) bissau-guineai útlevelek (1) Blaskó Péter (1) Böcskei Balázs (1) Bodor Ádám (1) bohócforradalom (1) bolsevikok (1) Brüsszel (2) Brüsszel - Moszkva (1) Buda (1) Budapest (4) Budapesti Orpheum (1) bugyi (1) Bukarest (1) bukott balodal (1) buli (1) bulvársajtó (1) bűnök (1) Burgtheater (1) bürokrácia (1) busójárás (1) butaság (1) buvár (1) ByeAlex (1) celebek (2) Charlotte Corday (1) cinege (1) Civil Összefogás Fórum (1) CÖF (3) csajok (1) család (4) csalás (1) csasztuska (1) cseresznye (1) csók (2) csótány (1) Csótány az íróasztalon (1) dal (1) darázs (1) december (3) demagódia (1) demagógia (26) demokrácia (6) Demokratikus Koalíció (2) demonstráció (2) devizahitelesek (1) diktátorok (1) diktatúra (2) disznóhús (1) DK (2) doktori (1) Don-kanyar (2) Duna (1) Dunaalmás (1) Dunakeszi (1) ébredés (1) Echo-TV (1) édesanyák (1) Édes Anna (1) egészségügy (1) egyetemisták (2) egyház (3) élet (2) életmű (1) élet és halál (2) ellenzék (3) elmúlás (1) elnöki (1) első világháború (1) emberiség (1) emberség (1) emlékezés (1) emlékezet (1) ENSZ (1) erdélyi magyarok (1) erdő (1) érettségi vizsga (1) erő (1) erőszak (1) erotika (4) értelmiség (1) érzékiség (1) eső (1) Esterházy-mauzóleum (1) Esterházy Péter (1) ételosztás (3) Európa (7) európa (1) Európai egység (1) Európai Unió (6) Európai unió (1) eurószkepticizmus (1) évforduló (1) évszakok (7) Facebook (1) Faludy (1) Faludy György (2) Faludy György Irodalmi Műhely (1) fanatizmus (1) Fanni (1) fantázia (1) fasizmus (1) fehér ló (1) feketerigó (1) felvonulás (1) fenyőfa (2) férfiak (1) férfi és nő (2) fiatalok (2) FIDESZ (1) Fidesz (38) fidesz (2) Fidesz-kampánydal (1) Fidesz-szavazók (1) fidesznyikok (1) fidesz frakció (1) fiúk (1) foci (2) fogyó magyarok (1) forradalom (4) forradalom és szabadságharc (2) fosztogatás (1) fülkeforradalom (2) futball (1) fűzfapoéták (1) galambok (1) Ganna (1) gazdagok és szegények (1) gazdagság (2) gazdaság (4) gazdasági bevándorlók (1) gazdasági szabadságharc (1) gazdasági szabdságharc (1) gerinctelenség (2) gesztenyék (1) giccs (2) gimnáziumok (1) Góg János (1) görögök (1) groteszk (1) Gruevszki (1) Gulyás Márton (1) gúny (1) gyalogmenet (1) gyász (1) gyerekek (3) gyerekek a háborúban (1) gyerekversek (1) gyermek (1) gyermekszegénység (1) győzteskompenzáció (1) gyűlölet (2) gyűlöletbeszéd (1) gyűlöletkampány (3) Gyurcsány (4) Gyurcsány Ferenc (1) habbleány (1) háború (4) hagyományőrzés (1) haiku (7) halál (4) haláltábor (1) halász (1) halhatatlanság (1) háló (1) halottak napja (4) hangulat (1) hangulatok (2) harangok (1) Harrach péter (1) hatalom (1) határainkon túli magyarok maygar állampolgársága (1) határok (1) havazás (1) haza (1) hazudozás (1) hazugság (1) hazugságok (5) hazug civilek (1) hazug világ (1) Hende Csaba (1) hétköznapok (1) hierarchia (1) Himnusz (1) hírhamisítás (1) hitel (1) hitelminősítők (1) Hitler (1) Hitler halála (1) hivatás (1) Hoffmann Rózsa (1) hóhelyzet (1) holló (2) holokauszt (1) Horthy (1) Horthy Miklós (2) Horváth Kristóf (1) hőségriadó (1) hóvirág (1) humor (3) hűség (1) húsvét (6) huszárok (1) HVG (2) idegenek (2) idegenellenes kampány (1) idő (3) igazságszolgáltatás (1) Így írtok ti (1) III. Richárd (1) Illiberális (1) IMF (1) IMF-megállapodás (1) imperialisták (1) Index (1) infláció (1) Intelmek (1) internet (2) intézmények (1) iridalom (1) irodalmi élet (1) irodalo (1) irodalom (41) irodalom érettségi (1) iskola (1) iskolák (1) iskolaügy (1) István király (1) január (4) játék (1) JCDecaux (3) Jézus (4) Jobbik (1) jobboldal (2) József Attila (2) Juhász Péter (1) június (1) juttatások (1) Kaczyński (1) Kádár-rendszer (1) kampány (3) kánikula (1) karácsony (9) karácsonyvárás (1) Károlyi Mihály (1) Kárpát-medence (1) Kárpátalja (1) Kárpátia (1) karrier (1) kastély (1) katonaság (1) kazahsztán (1) Kedvesem (1) keleti nyitás (1) képmutatás (1) Képtelen természetrejaz (1) Kerényi Imre (1) kereskedelmi rádiók (1) Kereszténydemokraták (1) kereszténység (5) Kereszthalál (1) kereszthalál (2) kerettanterv (1) kert (1) kerti parti (1) kettős állampolgárság (1) KGST (1) kijózanodás (1) kikelet (1) kilátástalan jövő (1) kivonulás (1) köd (1) költészet (14) költészet napja (4) költők futása (1) költségvetés (2) kommentek (1) kommunisták (1) kongresszus (1) konszolidáció (1) könyv (1) Könyvfesztivál (1) kopasz cenzor (1) kórházi fertőzések (1) kormánypolitika (1) kormánypropaganda (1) kormányváltás (2) korrupció (3) Kosztolányi Dezső (1) Kövér László (1) közélet (8) közérzet (1) közgazdaság (1) közlekedés (1) közönség (2) közöny (1) közpénz (1) kultúra (4) Kun Béla (1) kutya (1) kutyák (1) kutyasétáltatás (1) kutyaszar (1) kvóta (1) Lackfi János (1) lakástakarék-pénztárak (1) lakodalmas (1) lányok (4) lázadó fiatalok (1) leánderek (1) lehetőségek (1) lejáratás (1) lemaradás (1) leminősítés (1) lenge öltözet (1) lengyel-magyar barátság (1) lengyelek (3) Librarius (1) Litera (1) locsolkodás (1) lófasz (1) lombhullás (1) Londoni mackók (1) lovak (1) lovasok (1) Lpg (1) madáretető (1) magány (1) magán nyugdíjpénztár (1) magyar (1) magyar-román meccs (1) magyarkodás (3) magyarok (9) Magyarország (20) magyarországi nemzetiségek (1) Magyarország Andorra (1) Magyarország és a nagyvilág (1) magyaros (1) magyarság (2) Magyar Csapat (1) magyar csoda (1) magyar érettségi (1) magyar gazdaság (1) magyar kisebbség (1) magyar kormány (1) Magyar Köztársaság (1) Magyar Krónika (1) magyar narancs (1) Magyar Nemzet (1) magyar nyelv (1) magyar út (1) Majomország (1) május (1) malajziai utasszállító repulőgép (1) Marat (1) március (3) március 15 (3) március 15. (4) matolcsy (1) Matolcsy (8) Matolcsy György (1) média (3) megbocsátás (1) megemlékezés (1) Megváltó (1) Melissa (1) mém (1) menekültek (7) Merkel (1) Mesterházy (2) Mesterházy Attila (1) metró (4) metrómeghibásodások (1) migránosk (1) migránsok (5) migránsozás (1) Mikszáth Kálmán (1) Millenáris Park (1) mindenszentek (3) miniszterelnökjelöltek vitája (1) Miskolc (1) MNB-alapítványok (1) mno (1) MSZP (1) multik (1) munkahelyek (1) mutyi (1) művészet (1) nagypéntek (1) nagyszombat (1) Nagy Lajos (1) nap (1) napsütés (1) NAV (1) Németország (1) nemzeti (1) Nemzeti Bank (1) nemzeti emlékezet (1) nemzeti konzultáció (2) nemzeti ünnep (3) nemzetpolitika (1) Nem leszünk gyarmat (1) Nem leszünk gyarnat (1) népbutítás (5) népek (1) népirtás (1) néplélek (2) Népszabadság (1) Népszava (1) népszavazás (4) népvándorlás (1) NER (1) névnap (1) nézőpontok (1) (1) női méltóság (1) női nevek (1) női orgazmus (1) nők (3) nőnap (2) novella (5) november (3) nyár (6) nyelves puszi (2) nyolcvanas évek (1) Nyugat (1) nyugdíjpénztárak (1) ókor (1) oktatás (3) október (1) olvadás (1) olvasó (1) öngyilkosság (1) önkormányzati választások (1) orbán (3) Orbán (26) Orbán-hívők (3) Orbán-kormány (8) Orbán-rendszer (1) Orbán Viktor (18) Orbán Viktor 50. születésnapja (1) orgazmus (1) Origo (1) Örkény István (1) Örömhír (1) oroszok (1) Oroszország (1) országgyűlési választások (1) őrült találmányok (1) Orwell (1) ősz (7) ösz (1) őszirózsás forradalom (1) őszi hangulat (3) pajzán (1) Paks (1) Paks II. (1) pál (1) pályakezdők (1) pályázat (3) Pardi Anna (1) Parlament (1) paródia (1) paródiák (1) pártállam (1) pártok (1) pedagógusok (2) Pelikán elvtárs (1) pesti srácok (2) Petőfi (2) Petőfi Sándor (1) Petri 70 (1) Petri György (1) piac (1) pillanatkép (1) plágium (1) plakátkampány (1) plakátok (3) Poet (1) politika (48) politikai vers (1) politikamentes (1) poltika (1) populizmus (1) Portik Tamás (1) propaganda (3) propganda (1) Pukli István (1) punci (1) Puskás Ferenc (1) Putyin (1) rákkeltő ételek (1) Rákóczi út (1) rassziszmus (1) Raszter Kiadó (1) Recsk (1) reform (1) reggel (1) reklámpiac (1) remény (1) rend (1) rendszerváltás (1) rezsi (1) rezsicsökkentés (3) rezsihac (1) rezsiharc (2) Rogán Antal (3) roma (1) sajtó (1) sarc (2) Sargentini-jelentés (1) schmitt (1) Schmitt Pál (1) segg (1) seggnyalás (1) sertéshús (1) séta (2) Shekespeare (1) Simicska (1) Simon Gábor (1) Skandináv rokokó (1) slammerek (1) slam poetry (1) Soros (1) Soros-plakátok (1) sorosozás (4) Soros György (3) sorskérdések (1) sport (1) srácok (1) stadionépítés (1) stadionok (1) Svédország (1) szabadság (2) szabadságharc (2) szalonna (1) Szaplonca (1) Szárnypróbálgatók 2014 (1) szarvasgomba (1) szatíra (1) szegénység (10) szélsőjobb (1) személyes (1) széncinege (1) szenteste (1) szentmise (1) Szent István (2) Szent Jobb (1) szeptember (2) szerelem (8) szeretet (2) szervilizmus (1) szex (4) szexi (1) szílveszter (1) szilveszter (3) színész (1) színház (1) Szíria (1) szociális népszavazás (1) szocializáció (1) szomorúság (1) Szösz néne (1) Sztálin (1) sztárok (1) Szűz Mária (1) Tabi László (1) Talpra magyar (1) Tamás Gáspár Miklós (1) Tanácsköztársaság (1) tanári tiltakozás (1) tandíj (2) tankönyv (1) tankönyvek (2) tantárgyak (1) tantervek (1) tárca (1) tárcanovella (3) társadalom (16) tavasz (13) tavaszvárás (2) TEK (1) tél (6) temetés (1) temetők (1) tényfeltárás (1) természet (8) Tesco (1) tespedt Magyarország (1) testi kapcsolat (1) tinik (1) Tisza István (1) tömeg (3) tömegközlekedés (3) tömegkultúra (2) történelem (10) történelmi Magyarország (1) Tóth Gabi (1) Tóth Krisztina (1) Trianon (2) trianon (1) Trump (1) túlvilág (1) tündér (1) tüntetés (1) tüntetések (1) Tusványos (1) TV2 (1) új (1) újév (1) újévi fogadalom (1) újságírás (1) újságírók (2) új év (1) Ukrajna (2) ünnep (9) ünnep vége (1) unortodox (1) uszítás (1) utca (2) Vadaspark (1) vadászat (1) vágy (1) vágyak (1) választási csalás (1) választási kampány (5) választások (11) Valentin nap (1) vállalkozók (1) vallás (1) Varga Mihály (1) varjú (1) Varró Dani (2) vasárnapi nyitva tartás (1) vaskos (1) Velvet (1) Vérmező (1) vers (71) versek (1) versfaragók (1) versike (1) verslavina (2) versmaraton (1) verspárbaj (2) vidámság (1) vidám temető (1) villantás (1) virágok (1) Virág elvtárs (1) vita (2) Vivaldi (1) vizitdíj (1) vízkereszt (3) WHO (1) zápor (1) Zsuzsanna (2) Címkefelhő

közélet, politika, irodalom, kultúra

2015.04.22. 00:24 gébics

Blaskó Péter bukása

Címkék: színész színház Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc Blaskó Péter Burgtheater

"...ha majd a szavak ismét visszanyerik eredeti jelentésüket..."

Az idő körbe jár. Blaskó Péter megszolgálta az Orbán-kormány Kossuth-díját. Nyílt levélben ostorozza a bécsi Burgtheater vezetőit és színészeit, amiért Budapesten, a Nemzeti Színházban a vendégelőadásuk után kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Magyarország távolodik Európától és demokráciától. Blaskó Péternek akkor sem voltak gondjai a magyar demokráciával, amikor átvette a Kossuth-díjat, amelyet a Gyurcsány-kormány kezéből elutasított, mert akkor aggódott a magyar demokráciáért. Érdemes felidézni az esetet most, amikor a Burgtheater-ügy kapcsán Blaskó Péter ismét politizált, azt állítva, hogy a politizálás nem a színész feladata. 

***

2011. március 15.

Kedves művész úr! Olvasom a hírt, hogy március 14-én, nemzeti ünnepünk előestéjén ön átvette a Kossuth-díjat Orbán Viktortól és Schmitt Páltól.

Schmitt Pál, aki tőle megszokott módon most is eltalálta szarva közt a tőgyét, a díjátadó ünnepségen azzal kezdte beszédét, hogy „egy díj tulajdonképpen tetten érés”. Milyen igaz!

Három éve az akkori szocialista–szabaddemokrata kormánytól már megkapta a Kossuth-díjat. Akkor nyílt levélben utasította vissza a díj átvételét. Nagy pátosszal írt arról, miért tartja nemzetrontónak Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Megrázó vallomása ma is fülemben cseng: „Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyermekeim arcát, feleségem kezét. El kellene tartanom magamtól örökre a kezem, mint Őze Lajos Az ötödik pecsét című film végén.”

Jelentős tett volt ez 2008-ban! Bátorság kellett hozzá, nem olyan nagy bátorság, mint 2011 januárjában magánnyugdíjpénztári tagnak maradni, de mégis… Nyílt levelében sok olyat állított Gyurcsányról, ami nem volt igaz, és föl sem vetette, hogy az akkori kudarcokért bizony az ellenzék és Orbán Viktor is felelős, de ne legyek szigorú! Ön színész, nem történész, politológus vagy közgazdász, és egy nemzeti ünnep előestéjén megfogalmazott nyílt üzenettől ne várjunk árnyalt elemzést. Nemzethalált vizionált, undorodott a tesze-tosza kormánytól, dühítették az eltékozolt évek. Becsültem emiatt! És azért is, hogy nem sunnyogott, mint abban az időben sokan, akik átvették a díjat, de nem fogadták el a díjat átadó miniszterelnök jobbját.

Levele abban is tisztességes volt, hogy nem vitatta a Kossuth-díj értékét. Azt írta: „majd boldogabb időkben, amikor ismét demokrácia lesz Magyarországon; […] ha majd a szavak ismét visszanyerik eredeti jelentésüket: erkölcs, morál, igazság; ha a hazugot nem igazmondónak nevezik; a csalót, tolvajt megbüntetik; következménye lesz az emberek rafinált manipulálásának, becsapásának és a cinikus dölyfös önkény befejeződik, […] akkor majd örömmel és boldogan veszem át a Kossuth-díjat.”

Ma öné a Kossuth-díj.

Valóban úgy érzi, most már átveheti?

Demokrácia van ma Magyarországon? Kilenc, tizenkét évre kinevezett egypárti komisszárokkal? A kormányzó párt hű embereinek személyére szabott kivételes törvényekkel, a Lex Szászokkal, a Lex Járaikkal? Visszamenőleges hatályú törvényekkel? A pártvezér aktuális akarata szerint többször átírt alkotmánnyal? Csökkentett hatáskörű Alkotmánybírósággal? Egypárti médiahatósággal, amely kedve szerint szabhat ki horribilis büntetéseket?

Demokratikus légkört teremt a megalapozott  bizonyítékok nélküli nyilvános gyanúsítgatás, a politikai ellenfelek kriminalizálása? Erősíti a demokráciát a kormány gyűlöletkeltő kommunikációja: fiatalok és idősek, egészségesek és rokkantak, diplomások és kétkezi munkások, munkavállalók és munkáltatók, magyarok és cigányok egymás ellen ugrasztása?

Ma vajon nem a hazugok állnak elénk igazmondóként? Elhitetni, hogy a magánnyugdíjpénztárak „a vörös bárók” pénznyerő szervezetei voltak. Elhitetni, hogy jó volt magyarnak lenni Strasbourgban, a magyar médiatörvény vitájában. Elhitetni, hogy a rendszerváltás óta eltelt húsz évben csak rossz történt Magyarországon. Elhitetni, hogy a költségvetési hiányért csak a baloldali kormányok felelősek. Elhitetni, hogy az új, egykulcsos adórendszerrel mindenki jól járt.

Ma nincs dölyfösség? Amikor kormányunk nulla nemzetközi presztízsű gazdasági minisztere kioktatja a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió szakértőit, sőt, bocsánatkérést is elvár tőlük? Nem dölyfösség lekommunistázni, félrevezetett szerencsétlennek nevezni kemény próbákat kiállt demokratikus államok vezető politikusait?

Ön szerint nincs önkény az indoklás nélküli elbocsátásokban? Nincs önkény a kultúrában? Nem figyelt föl a filmrendezők panaszára, a zeneművészek sóhajtására, a megvont apanázsú társadalmi szervezetek halálsikolyára? Nem bántja, hogy főnökére, Alföldy Róbertre kicsinyes hordák acsarkodnak, buzinak, hazaárulónak nevezik? Észre sem vette, hogy a Kossuth-díj Bizottság is átalakult, eddigi elnöke lemondott, mert semmi esélyét nem látta annak, hogy a kormány komolyan veszi szakmai ajánlásaikat?

Megbüntetik ma a csalót, a hazugot, pártállástól függetlenül? Hallott ön a levitézlett fideszes esztergomi polgármester csalásairól? A zuglói fideszes polgármester panamáiról? Az egykori ingatlanügyeit serénységgel feledtető elszámoltatási kormánybiztosról? Hol vannak a katasztrófa sújtotta embereknek juttatott adományaink?

Visszanyerték a szavak eredeti jelentésüket? A Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat nemzeti együttműködést hozott? A nyugdíjvédelmi kormánybiztos a nyugdíjakat védi? Valóban megteremtették a szabad választás lehetőségét az állami és a magánnyugdíjpénztári rendszer között? Szűk egyhónapos mérlegelési határidővel, hárommillió embernek mindösszesen 37 nyilatkozás tevő hely felállításával? Számolta már, hány kifejezést talált ki a kormány a „megszorítás” szó helyettesítésére?

Művész úr! Ha ma szétnéz, nem nyomorba, kilátástalanságba, depresszióba süllyedő Magyarországot lát? Nem hallott Gyöngyöspatáról, ahol polgárháborús helyzet van? Nem olvasott a növekvő munkanélküliségről, a csökkenő fizetések, az elszabaduló árak, a horrorisztikus a hitelkamatok miatti reménytelenségről? Nem érzi, hogy a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat éppolyan bohózat a közintézmények falán, mint hajdanán a Rákosi Mátyás-idézetek, vagy az úttörők 12 pontja?

Ön három éve visszautasította a Magyar Köztársaság egyik legrangosabb elismerését, mert nem akart kezet fogni Gyurcsány Ferenccel. Ma kezet fogott Orbán Viktorral, aki egyre többek szerint Kun Béla vagy Rákosi Mátyás nemzeti színeket magára öltő reinkarnációja. Parolázott Schmitt Pál köztársasági elnökkel, akinek munkavégzését minősíti, hogy már szűk egy év után az Orbán-kormányé az a kétes dicsőség, hogy a harmadik magyar köztársaság kormányai között messze ők hozták a legtöbb alkotmányellenes törvényt. Ehelyett sármos elnökünk megdicséri a miskolci diákokat, mert nem büdösek, és kijelenti a veszprémi diáklányok előtt, hogy a lányok teste nemzeti érték. E két ember után bizony büszkén megsimogathatja gyermekei arcát, megfoghatja felesége kezét!

Mondhatja, hogy ön színész, nem foglalkozik politikával. Legutóbb – nem éppen most volt – a Mester és Margaritában láttam, a Nemzeti Színház előadásán. Bulgakov műve az emberi sokszínűséget nem evilági és időtlen dimenzióba emelve állítja szembe a kicsinyességgel, a mindennapok egyöntetűségével. A kiszolgáltatottság rabságát a szerelem adta szabadsággal. A szabad embereket a diktatúrák nyersanyagával. Gondolja meg, hogyan érezné magát Bulgakov Orbán Viktor Magyarországában!

Miben különbek mai állapotaink a három évvel ezelőttieknél? Mégis, a mai nemzeti ünnep előestéjén miért nem írt a miniszterelnöknek megrendítő nyílt levelet? Miért vette át emelt fővel a Kossuth-díjat?

Kénytelen vagyok azt hinni, hogy önnek a mostani kormány egyszerűen szimpatikusabb, mint az akkori. Fül becsukódik, szem a távolba néz. Így viszont a Kossuth-díj önnek sem egyéb, mint politika.

Hagyjam békén? Akkor és attól veszi át az önt megillető díjat, amikor és akitől akarja. Igaz. De ne feledje Szabó István filmjében a színészkirályt, akit főszerepe után csak Mephistonak neveztek! Azt reméli, kibontakoztathatja tehetségét a nácik új világában. Nem akar figyelni arra, milyen az új világ, csak művészi álmaira összpontosít. Vezető színész lesz, majd színházigazgató. Észre sem veszi, hogy közben megtagad mindenkit, akit addig szeretett és nagyra tartott. Nem jön rá, hogy az önkényes hatalomnak nem színészekre van szüksége, hanem a mesterséget jól művelő csepűrágókra. Már csak egy lépést kell megtennie… Áll egy monumentális színpadon, nem tudja miért lökték oda, körötte a pokol sötétje zúg, fájdalmasan vakító reflektorok kereszttüzében vonaglik, mintha lángok mardosnák. „Mit akartok tőlem? Én csak egy színész vagyok?” – kiáltja a sötétbe.

De nem kap választ. 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://geebics.blog.hu/api/trackback/id/tr1007387990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.