„A demokrácia arról biztosít, hogy ne kormányozzanak minket jobban, mint ahogy megérdemeljük.” (G. B. Shaw)
Kérdezni tudni kell! Ha népszavazás van, akkor is. Ki az a marha, aki igennel válaszol, ha megkérdezik tőle, hogy szeretne-e megszorításokat, szeretné-e, ha csökkentenék a nyugdíjat, viszont emelnék az adókat? És mi lenne a válasz, ha így tennék fel a kérdést: elfogadja-e a megszorításokat annak érdekében, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon, és euró legyen a fizetőeszköze? A görög kormány a „nem”-re játszott, úgy kérdezett. A görög nép meg nem gondolkodott, úgy szavazott. És most sok görög meglepődik azon, hogy az eurótól búcsúzni kell, és talán az Európai Uniótól is. Ami pedig nem volt rossz üzlet a görögöknek. Erre mondta G. B. Shaw, hogy „a demokrácia arról biztosít, hogy ne kormányozzanak minket jobban, mint ahogy megérdemeljük.”
A dolgok persze nem ilyen egyértelműek. Folyik a huzavona, megy a kurválkodás. A görögök dugni is szeretnének, meg szűzen maradni is. De az Európai Unió döntéshozói is húzódoznak. Kitessékelni Görögországot, legalább az eurózónából? Várjunk még! Úgy megszoktuk, hogy bent vannak! Végül majd elkenik a dolgokat. Görögországban marad az euró és az eladósodottság, a gazdag uniós országok pedig majd fizetnek. És mind a görög, mind az uniós vezetők majd bölcs politikusnak tartják magukat.
Kár! Mert ha a görögöket kitessékelnék az Unióból, ha úgymond visszaadnák függetlenségüket, akkor rádöbbennének, hogy nem is volt olyan sanyarú az uniós rabság! A kormányok – és nem csak a görög, hanem ez a felcsúti is – pedig levonhatnák a tanulságot, hogy nem lehet könnyedén pengetni a demagógia húrjait! Kockázatos szabadságharcot hirdetni Brüsszel ellen – mert mi van, ha véletlenül győzünk?