A menekült ne üdüljön!
Nehogy mán! Üdülni a Balatonnál? Menekültként? Engedheti ezt a Magyarok Istene?
Nem zavarnak senkit? Engedéllyel vannak Magyarországon? Háborúból jönnek? Gyerekek is vannak köztük? Hát aztán? A magyar gyerekek nem számítanak?
Kevesen lennének, mindössze három faháznyi ember? Ahol egy van, ott rögvest lesz száz, ezer, millió! Megmondták az illetékesek! Akkor minek játsszuk az angyalkát?
Mi baj van velük? Lehet, hogy büdösek. Megfertőzik a vizet. Sötét a bőrük. Éjszakánként majd lopni járnak. És meg-e-rő-sza-kol-ják asszonyainkat, lányainkat. Megénekelte ezt a Sámán!
Maradjanak otthon! Ott többet süt a nap, közülünk is sokan mennek nyaralni, drága pénzért azokra a területekre. Vagy kissé odébb? Mindegy. Itt helyük nincs!
Ha jönnek, mi tüntetünk! Békemenet! A jobb életért, a magyarságért, az igazságért! Ahogy kell.
Kiűztük mi az oroszokat is, megüzentük Brüsszelnek is, Sorosnak is. Vagy ne forgassuk most ezeket a dolgokat?
Ne jöjjenek ide! Vagy ha igen, húzzák meg magukat! Ne havajozzanak a Balatonon! A gyerekek játszani szeretnének? Jól érezni magukat? A kis faxom nem kéne?
Nincs nekem bajom velük semmi. Csak ugye, a kulturális különbség. Meg nem keresztények. Vagy ha igen, másképpen, mint mi.
Olvasmány: Ha üdülnek, mi tüntetünk! – Migránssimogató
