Minden magyar imába foglalhatná a spekulánsok nevét, mert egyedül nekik köszönhető, hogy nem zuhantunk a béka segge alá, ahol a kormány teljesítménye alapján a helyünk lenne!

Megy gőzerővel az emlékeztető kampány, hogy soha ne feledjük, Gyurcsány és Bajnai tönkretették az országot. Szép gesztus a kormány részéről – mert azt még az egynapos csecsszopók sem veszik be, hogy mindez egy civil szervezet műve –, hiszen múltjában él a nemzet, aki nem emlékezik, az nem is él. Megér ez a köznek néhány százmilliót, a tanárok meg csak lessék a béremelést, mint bolond a sült galambot…

Közben persze van egy s más, amire a kormány szerint nem jó figyelni. Mert megzavarja a jövőképet. Ne feledjük: 2011-ben szerencsésen túllettünk a megújulás évén, most, 2012-ben az elrugaszkodás évének örülhetünk, 2013 az emelkedés éve, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.

Elfeledtük? Mert 30 féle új adó sorvaszt bennünket közvetlenül, vagy áttételesen. A gazdaság zuhanórepülésben, a magyarokat messze elkerülik a befektetők, sehol egy út, egy gyár egy híd, egy kulturális létesítmény, ami a 2010 óta tartó Fidesz-uralomnak állítana ércnél maradandóbb emléket. Kiderült, az új alaptörvény sincs kőtáblára vésve, nincs az a szikla, amely elbírná a folytonos átfarigcsálást, nincs az vésnök, aki győzné karjaival. Puha agyagra kaparták biza a nemzet fideszes alkotmányát, és csak azért nem írok az agyagnál gusztustalanabb anyagot, mert nem merek olyan szókimondó lenni, mint Kövér László.

És akkor, elrugaszkodásunk kellős közepén bevág a leminősítés! Bóvlibbak vagyunk már a józsefvárosi kínai piac „kici, ócó” standjánál, amely használt kotonokat kínál: tessék, csak tessék, garantáltan nedvesített.

Ez persze csak vicc, komolytalan, hangoztatja Matolcsy György nemzetgarázdálkodási miniszter, és igyekszik megnyugtatni a külföldi befektetőket, nyugi, a magyar kormány gazdaságpolitikája szilárd, a hiánycélt tartjuk, az államadósságot csökkentjük, van még ellopni, elcsalnivaló ebben az országban bőven! Ott vannak például az önkéntes magánnyugdíjpénztárak, a csecsemőkötvények, a Vöröskereszt vagyona, a Nemzeti Bank devizatartaléka, a hajléktalanok közterülethasználati díjából is becsurranhat valami, a Valentin napi szerelmes üzenetekre mámorosan kifizetnék az extra adót. Végső soron bevezethetik a kamatyadót, ahogyan Spiró György megírta Feleségverseny című könyvében. (Gondolom azóta veri a fejét a falba, s retteg, hogy könyvét Matolcsy beszemlézi a Heti Válaszba.)

Térjünk hát napirendre gyorsan a leminősítés fölött! Koncentráljunk inkább a sikereinkre, például arra, amit Lázár János zengedezett nemrégen, hogy a rendszerváltás óta ez az egyetlen kormány, amely leveszi a terheket a szegényebbek válláról és bátran a népnyúzó bankok meg a multinacionális vállalatok vállára rakja. Óvjuk hát ezt a kormányt, mint a hímes tojást, imádkozunk Orbán Viktor egészségéért, jó lelki állapotáért, álljanak készen a békemenetek!

Van még hülye bőven az országban, aki hisz Lázárnak, és nem látja, hogy az adókat, illetékeket, a közmunkások 60 000 forintról 47 000 forintra csökkentett bérét, az elvett rokkantnyugdíjakat, az Európában példátlanul magas pénzromlást, a növekvő munkanélküliséget, a saját kormányunk elképesztő furfangjait, ahogyan kiveszi a zsebünkből a pénzt, szóval mindazt a poklot, ami 2010 óta ránk szabadult, mindazt a gazdagoknak mennyországot jelentő 16 százalékos adókulcsnak köszönhetjük. Meg egy idiótának, aki azt gondolta, úgy segít a szegényeken, hogy extra pénzt ad a gazdagoknak, hátha adakoznak belőle.

Van még hülye bőven, aki az újabb leminősítésben a magyarok elleni támadást látja, és Matolcsy szavára kapva szidja a spekulánsokat. Pedig minden magyar imába foglalhatná a spekulánsok nevét, mert nem a kormány gazdaságpolitikájának, hanem egyedül nekik köszönhető, hogy a forint az utóbbi hónapokban tartotta magát, hogy nem zuhantunk a béka segge alá, ahol a kormány teljesítménye alapján a helyünk lenne!

A buszok hátoldalán és az óriásplakátokon persze nem fogják dicsérni a spekulánsokat. Nem fog megjelenni a 16 százalékos adó sem, mint országot tönkretevő bűnbak. Nem lesz emlékeztető kampány arról, hogy 2011 –megújulás! 2012  –elrugaszkodás! 2013 – emelkedés! 2014 – gyarapodás! Túl kockázatos volna. Hátha valaki szétnézne maga körül, ráeszmélne, mi is van valójában, és elkiáltaná magát: Állj! Pöcse van a menyasszonynak!