Az újságíróknak nagyon sokat köszönhet az emberiség!
Az újságíró kíváncsi ember. Szeret utánajárni a dolgoknak, kutakodni, kellemetlenkedni, fölényeskedni. Hiszen ő hatalom! Képes meghatározni, hogy miről folyjék a szó a kocsmákban, a vasárnapi nagyebéden, a kerti partin… Képes alakítani a közízlést, vagy szimpatikus vagy protest üzemmód szerint.
Az újságíró kiszolgáltatott. A hírforrásainak, az olvasók kegyeinek és a politikának. S mindazoknak, akiknek pénzük van. Vagy fegyverük.
Az újságíró bátor. Ott van a tüntetéseken, a harctereken, besomfordál a nagy emberek ebédlőjébe, hálószobájújába. Lelőhetik, megkínozhatják, bezárhatják. Ha nő, akkor megerőszakolhatják. Ha férfi, akkor is.
Az újságírónak nagyon sokat köszönhet az emberiség. Jót is, rosszat is.
De „ha … angyaloknak nyelvén szólok is” a mai újságírókról, akkor sem mondanék annyit, mint a következő rövid részlet egy komoly, tényfeltáró írásból: „Kíváncsiak voltunk, hogy a nyomára akadunk-e egy aprócska bugyinak, vagy valami hasonló, takarásra szolgáló ruhadarabnak. Sajnos nem tudtuk megfejteni a rejtélyt…”
Virágozzanak az újságírók!
