Az IMF-tárgyalások példát mutatnak arra, hogyan csinálnak komoly emberek segget a szájukból. Persze fölfoghatjuk mulatságosnak is az eseményeket, ahogyan Tabi László tette a második világháború után elszabaduló inflációval.
Ne dőljenek be annak a hírnek, hogy Magyarország a pénzügyi összeomlás szélén áll! Ellenségeink, akik ezt terjesztik, és az összeomlásról álmodoznak, rettentően elfancsalodnak majd, ha néhány nap múlva megállapodunk a Nemzetközi Valutaalappal, közismert nevén az IMF-fel. A két héten belül mindenképpen aláírásra kerülő megállapodásra persze nem azért van szükségünk, mert piaci alapon, állami kötvénykibocsátással nem tudnánk fedezni az államháztartást, hanem csupán azért, hogy a polgári-nemzeti kormány bebizonyítsa: egy hónap alatt különb megállapodást köt az IMF-fel, mint amilyet 2008-ban szocialista-liberális népáruló kormány habozás nélkül aláírt, feladva nemzeti céljainkat és prédául dobva Magyarország népét a nemzetközi bankok vérszomjas, csak a pénz istenét tisztelő pogányainak. Amikor majd hat hét múlva tető alá hozzuk a megállapodást, a kétkedők számára is világossá válik, hogy az IMF-fel nem csak lekvár módra, minden óhajnak-sóhajnak eleget téve lehet megállapodni, hanem kurucosan-keményen tárgyalva, taktikázva, hogy végül a két hónap múlva aláírásra kerülő IMF-megállapodás ne a kiszolgáltatottságunkat bizonyítsa, hanem népünk és kormányunk erejét, tekintélyét. Persze addig, amíg előre láthatóan három hónap múlva pecsét kerül az IMF-megállapodásra, a lakosságnak is nagyobb terheket kell viselnie: a költségvetés egyensúlyban tartása érdekében fizetnie kell a megemelt adókat. Be kell látnia mindenkinek, hogy fél év múlva csak akkor születhet kedvező megállapodás az IMF-fel, ha a kormány a korábbi ígéreteit rugalmasan kezeli, például elhalasztja a pedagógus-életpályamodell bevezetését, mert így a nemzet vállát nem nyomják a pedagógus-béremelés terhei. Gondoljunk arra, amit a német nemzet XIX. századi nagy politikusa, Bismarck kancellár mondott: „csak a birkák következetesek”, és bírjuk ki, hogy a nyolc hónap múlva megszülető IMF-megállapodásig az iskolákban, a kórházakban és más közintézményekben a téli fűtési szezon idején csak 16 fokos hőmérsékletet engedélyez a kormány, hiszen a földgázvásárlás visszafogása az ország valutatartalékainak kímélését szolgálja, és így az IMF-fel egy éve tárgyaló magyar kormánymegbízottat olyan előnyös helyzetbe hozza, hogy a 14 hónap múlva aláírásra kerülő IMF-megállapodás minden képzeletet fölülmúlóan kedvező lesz a magyar nép aprajának-nagyjának. Az amerikai elnöktől a lappföldi Mikulásig mindenki egyetért abban, hogy – ellentétben az ellenzék hazug propagandájával – a lakossági bankbetétek zárolása és a 20 százalékos infláció nem az IMF-fel való megegyezés hiányának a következménye, hanem a világot és különösen az euró-övezet országait sújtó gazdasági válság újabb hullámának. Viszont ezeket a magyar lakosságnak kétségtelenül kellemetlenségeket okozó intézkedéseket a kormány azonnal visszavonja, amint másfél éves kemény tárgyalássorozat után pont kerül az IMF-megállapodás végére. Kárpótlásul az M1-es közszolgálati televízió-csatornán új ismeretterjesztő sorozat indul, „Hálószobatitkok és nemzetgazdaság” címmel, amely jelentősen hozzájárul majd a Matolcsy György nemzetgarázdálkodási miniszter által már az IMF kipaterolásának időszakában megjósolt magyar baby-boomhoz. Amikor Magyarország önerejéből leküzdi a válságot, bejelentjük az ENSZ-ben, az Európai Parlamentben és az Arab Ligánál, hogy két évnyi, a bizalom és az őszinteség jegyében eltelt tárgyalás után a magyar kormány a Magyar Nemzeti Bank tartalékából százmilliárd dollár készenléti hitelt ad az IMF-nek, a 2006-osok terén (korábbi nevén: Kossuth téren) hatalmas népünnepély lesz, Orbán Viktor miniszterelnök pedig dísztáviratban mond köszönetet és jelenti be a fényes jövőt annak a hatmillió magyarnak, aki az IMF-tárgyalások alatt nem költözött el külföldre.