„Vigyázzatok, mert jön a Sátán!”

Érdemes néha az olyan szennylapokat is olvasni, mint a sokkal jobb időket megélt Magyar Nemzet. Megtudni, mivel tömik a nemzeti (milyen álságos dolog így nevezni azokat, akik az országot tönkretevő Orbán–Matolcsy páros mellett állnak!) oldal 2006 és 2010 között amúgy is degeszre tömött fejét.

A mai számban például Seszták Ágnes fúj harci riadót: „Vigyázzatok, mert jön a Sátán!”

Ki lenne az? Hát Ron Werber, akit az MSZP ismét megbízott a kampányának vezetésével.

Már a névre libabőrős lesz minden jó magyar. Hiszen ez izraeli! Sőt, zsidó!!! Sőt, idegen! Ennek farka van, meg patája, juj, édes tiszta szívű magyarok, ne is nézzük! Hogy fog ezzel a mi hófehér lelkű Viktorunk szembeszállni? Imádkozzunk érte! Csukjuk be szemünket-fülünket, csak egyre figyeljünk: mikor jön a riadóparancs, hogy menni kell, békemenetre, regisztrálni, diákgyűlésre vattaembernek. Juj, juj!

Seszták Ágnes jól lerántja a leplet Werber praktikáiról! „Werber tűzre dobta az MSZP tétova stílusát, és állandó nyomás alá helyezte a Fidesz-kormányt. Lélegzetnyi időt sem hagyva, folyamatos pergőtüzet zúdított a kormányzati szervekre, magához ragadva a médiakezdeményezést. Elviselhetetlen feszültségben tartotta a közéletet, közvetve az egész társadalmat, még mélyebbre ásva az árkokat, teret engedve a színtiszta gyűlölködésnek. Minden intézkedésbe belekötöttek, folyamatosan vádolva a Fideszt saját negatív kampányfogásaikkal. Egyfolytában sulykolták a szocik nagyszerűségét és szakmai hozzáértését, hogy mennyivel jobban kormányoznának, ha győznének. Ehhez megengedett volt a szemérmetlen hazudozás bármilyen formája, legyen szó nyugdíjról, abortuszról, magánéletről vagy egyházügyről.” Hát, ez vár az országra kedves hívek, jó magyarok!

Egyre vigyázzatok, de nagyon! Nehogy eszetekbe jusson erről az írásról a 2006–2010 közötti időszak! Tudjátok, amikor Gyurcsány hazugsága elviselhetetlen feszültségben tartotta a közéletet! Amikor hőseink kifosztották a televízió székházát, fölszedték az utca díszburkolatát, fölgyújtották a bűnös közömbösök autóit, betörték a kirakatokat. Amikor szavaztunk a mindenkit megnyomorító 300 forintos vizitdíj ellen. Amikor fölkerült a transzparensekre, hogy A tandíj öl, butít és romlásba dönt, hogy Rendőrállam helyett jogállamot!, hogy Megvédjük a nyugdíjakat! Amikor Gyurcsányt ideggyengének, táncos elmebetegnek, notórius hazudozónak neveztük. Tojással dobáltuk, vekkerekkel, kürtökkel, malacröfögéssel nyomtuk el szavait! A bátrabbak leköpték, ő meg, haha, a hígvérű, egyszerűen letörölte, és továbbment!

Istenem, azok milyen daliás idők voltak!

Hivatkozott írás: Seszták Ágnes: A „vérprofi” bajkeverő. (Magyar Nemzet online, 2012.12.17.)