Azoknak ajánlom, akik időről időre „felrobbantják az internetet”.
Ha a költő hivatásos,
a homloka mindig ráncos,
versen görnyed éjjel-nappal,
alig győzi már valaggal.
Őszidőn vet a jó gazda,
nyáron pedig learatja,
de a múzsák szentelt papja
vet és arat egy iramba’.
Mindig kerül közönsége,
ismerik őt szegről-végre,
és ha laposabb a strófa,
a kritika felturbózza.
