Elhatárolódhat-e Orbán Viktor az őt imádóktól?

„Zsúfolásig megtöltötték a hívek a belvárosi plébániatemplomot péntek délután, ahol Orbán Viktor ötvenedik születésnapja alkalmából mutattak be hálaadó szentmisét. A szentmisét a Lányok és Asszonyok Orbán Viktorért Egyesület rendelte az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló templomban.” – olvasom a Heti Világgazdaság tudósításában. Orbán Viktor mentségére szóljon, nem lelkesedett a szentmiséért, sőt, azt mondta, az ilyennel „jobb megvárni az ember temetését. Semmilyen születésnapi bulit nem tartok, a feleségem megígérte, hogy meglepetés-parti sem lesz. 50 évesnek lenni nem érdem, csak állapot, ezért nem is ünnepeljük.” Meglepően józan szavak egy olyan embertől, aki éppen most aratott fényes győzelmet az Európai Unió és a brüsszeli bürokraták fölött, egy olyan államférfitől, aki éppen most fog hozzá a magyar történelem legdicsőbb lapjainak megírásához.

Úgy tűnik, Orbán Viktor egyelőre nem kíván a szentek közé emelkedni, sőt, elhatárolódik az őt tömjénezőktől. Talán félelmetes is már az ekkora szeretet, az ilyen hegyeket mozgató vakhit. Elvégre a XXI. századot írjuk!

De elhatárolódhat-e Orbán Viktor az őt imádóktól? Úgy vélem, nem! Ő teremtett olyan világot, amelyben az imádat e formája is kicsírázik. Aki állandóan harcol, aki állandóan azt üvölti, hogy a magyar népet védi, aki mindenről tudni akar, mindenről egy személyben akar dönteni, annak könnyen a térdéhez borulnak! Annak gyorsan népe lesz, amelytől nem lehet csak úgy megszabadulni!

„Szent együgyűség!” – mondta Husz János 1415-ben, amikor eretnekként a máglyára vezették, és meglátott egy szegény öregasszonyt, amint buzgón rőzsét dobott a máglyájára. „Szent együgyűség!” – csóválhatná fejét hamiskásan Orbán Viktor, amikor nénikék és tisztességben megőszült férfiak vallásos révületben áradoznak arról, hogy Isten küldte őt a magyar népnek megváltóul.

Remélem, azért Orbán Viktor meggondolja magát, és nem hagyja szégyenben az érte lelkesedő honleányokat és matrónákat! Legközelebb, ha közéjük visz útja, talán tesz néhány csodát! Eregethetne hófehér galambokat a zsebéből, érintésére kizöldellhetnének a Parlament kőoszlopai, énekére Balogh József fideszes képviselő híres vak komondora visszanyerhetné szeme világát, vagy legalább eltörölhetné a hal és a bor áfáját!