Valóban "Ábrándozás az élet megrontója"?
A végtelen víz nyugodt,
csak néhány locska hullám csillan,
egy csobbanással a leány
a kifeszített hálóba csusszan.
Bőre fénylik, puha mint a föveny,
a halász elnézi kagylós köldökét,
húzza-vonja a hálót ízibe,
már ölével érzi tátogó ölét,
de tudja ő, hogy hasztalan,
ismeri jól a tündérmesét,
e zöldszeművel nem eshet ölelés,
s a három kívánság olyan kevés!
