A CÖF-nek ajánlom! Ezek a civilek azt ígérték, egymillió résztvevője lesz az Orbán-kormány és Putyin Oroszországa mellett kiálló Békemenetnek. Megérdemelnek egy verset!
Orbán Viktor és pártjának népszerűsége töretlen. Bárkit megsért, bármennyit hazudik, bármekkora kárt okoz az országnak, a tömeg ragaszkodik hozzá. Csalárdsága könnyedén leleplezhető. Harcot hirdet az Európai Unió ellen, de az onnét jövő pénzből tartja fenn hatalmát? A négyévente esedékes országgyűlési választás kampányában kinyilvánítja, hogy egyedül ő az esélyes, ellenfelei olyan törpék, hogy nem méltóak a vele való vitára? Emberi gyengeségek ezek. A tömeg előtt mégis Ő az óriás.
Mikor lesz ennek vége? Ha történelem tanulságait elemezzük, akkor soká! És a végjáték nem sok jót ígér.
„Világ, bekap a tömeg!” (József Attila)
Ott volt erő!
A nürnbergi pártnapok!
„Éljen Hitler!” – harsant millió acéltorok.
Taposta egymást férfi és nő
Moszkvában a Vörös téren,
hogy Sztálin mosolyához fölérjen.
Riszált Kuba forradalmi hévvel,
Észak-Korea éhezve harcba vágyott,
és Mao rongyos Kínája gigászi álmot látott.
Lehet-e feledni Bukarestben
a csillapíthatatlan tapsrobajt,
ha Ceauşescu felmutatta alattvalóinak a jogart?
Milosevics népére hullt a bomba,
reszketve morgott harci dalt, imát,
győztes elnökéért – úgy hitte – kiállt.
Ötvenhétben, Kádár előtt
– még kormosak a barikádok –
pántlikákkal felvonultak hálás honleányok.
Fondorlataiba rútul
belegabalyodott Orbán,
százezren zúgták az utcán: veled vagyunk magyar kormány!
A népek olykor makacsul kizökkennek a valóságból,
gyógyírt tán csak egy világégés hozhat,
mi eltöröl jelent és múltat.
