„És ne turkálhasson azokban a zsebekben senki!”
„És ne turkálhasson azokban a zsebekben senki!”
Vigyázz!
Folytatódik
Néha a népeket démonok szállják meg.
Választási év van. A lelkiismeret ráér!
Az emelkedett hangú megemlékezésekből nekem hiányzott azoknak a neve, akik miatt hőssé kellett válni a Don-kanyarban.
Hol van már a mi évtizedünk?
Egy amatőr költő élete merő küzdelem a nyilvánosságért, amelyet az a 20-30 ember jelent, aki rátalál verseire. A harc része az internetes irodalmi fórumok becserkészése. Ilyenből volt és van elegendő: Dokk, Litera, Blogter (ez megszűnt), Poet, hogy csak az általam látogatottakat soroljam. Ezeken az oldalakon ott vannak a vetélytársaim az ismeretlenségben, vagyis a költőtársak, akikkel néha tréfálkozni is lehet. Az alábbi versek egy része általuk ihletett paródia, más része bomlott hangulatban, lerészegedett múzsák között keletkezett.
Mit lacafacázunk a szeretettel karácsonykor?
Köröz a váratlan zsákmány fölött, majd mohón lecsap.
Nézzenek meg egy mostani Ladát, és megértik, miről van szó!
A menekült ne üdüljön!
Régebben íródott vers, de a mellékelt felvétel szerint aktuális.
A magyar nép szózivataros századaiból.
Ha a fociban így esett, vajon nincs-e így más területeken is?
„…élet és halál oly egyszerű…”
"nemzeti kocsmában vágja kupán Miskát a Jóska,"
Mindenki nyugodjon le! Továbbra is érvényes, hogy „Nix ugri-bugri!”
Versmaraton, amikor költők olvassák fel verseiket, nagy nyilvánosság előtt, immár sokadszor, a költészet napján, vége-hossza nincs ideig. De ez immár kevés…,